A világ ott kezdődik, ahol meg merünk szólalni.
Egy fiatalember, aki a tanulásban, a nyelvekben és az újrakezdésekben találta meg a saját útját
A világ ott kezdődik, ahol meg merünk szólalni Egy fiatalember, aki a tanulásban, a nyelvekben és az újrakezdésekben találta meg a saját útját Az első interjú mindig különleges. Az enyém pedig talán még inkább az, mert az alany nem csupán egy szereplő, hanem a társszerzőm is – aki puszta hobbiból csatlakozott a Mandor életmódmagazin világához, hogy saját látásmódjával gazdagítsa azt.
És hogy miért éppen ő? Talán azért, mert én vagyok az az ember, aki a legjobban ismeri. Bízom benne. Szeretet, kölcsönös tisztelet és egymás munkájának valódi támogatása köt össze minket.
Ő Eperjesi Kovács Ádám – a fiam.
Mielőtt azonban kiderülne, milyen értékek mentén gondolkodik és alkot, érdemes közelebbről megismerni őt. Ádám visszafogott, mégis határozott jelenlétű fiatal, aki nem a külsőségekkel kíván kitűnni, hanem a tetteivel. A maradandó dolgokban hisz, és alapvetően jószándékú, nyitott szemlélettel fordul a világ felé. Ha egy téma igazán megérinti, szenvedéllyel beszél róla, és örömmel osztja meg tudását mindazokkal, akik erre nyitottak.
Érdeklődése sokrétű: a fotózás régóta része az életének, a filmes világba pedig már egyetemi évei alatt, Réz András óráin keresztül nyert betekintést. Grafikusként is tanult, és mindössze 17 évesen már saját startupot alapított – egy olyan projektet, amelyre egészen Szingapúrig felfigyeltek. A járvány azonban közbeszólt, így az ötlet egy időre parkolópályára került.
Ma a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy mesterszakos hallgatója, emellett tanácsadóként dolgozik az Ernst & Young-nál amit nagyon szeret, a szakma egyik vezető nemzetközi vállalatánál. Nem csodagyerek. Inkább egy olyan fiatal, aki tudatosan használta az idejét tanulásra és fejlődésre, és akit határtalan kíváncsiság hajt a világ megértése felé.
A tanuláshoz való viszonya azonban nem mindig volt ilyen egyértelmű. Kisiskolásként még nehezen fogadta az iskolai kereteket, és őszintén rákérdezett: „ez most mindig így lesz?” A fordulópont akkor érkezett el, amikor apukája egy egyszerű, mégis meghatározó gondolatot mondott neki: nem kötelező jól tanulni – de annak következményei vannak. Ebben a mondatban valami átkattant.
Azóta a tanulás számára nem teher, hanem természetes része az életének. Kitűnő tanuló lett, és az egyetemen is ezt a szemléletet viszi tovább. Ahogy ő fogalmaz: ha már csinál valamit, akkor azt rendesen szeretné csinálni – mintha „koszos ruhában menne ki az utcára egy fürdés után”. Ez a belső igényesség végig kíséri minden döntését.
Az életében a másik meghatározó fordulópont a startupja volt. Egy lelkes, összetartó csapattal építette fel az első komoly projektjét, amely díjat is nyert, és komoly figyelmet kapott. Egy nehéz családi időszak azonban mindent átírt: a közös munka megingott, és a korábban hitt kapcsolatok is próbára kerültek. Ez az élmény nem eltávolította a fejlődéstől, hanem épp ellenkezőleg: új irányba fordította.
Elhatározta, hogy több területet is mélyebben megismer. Nyelveket tanult, szakmákba ásta bele magát, és mára már 7 nyelven beszél, emellett több szakmai területen is otthonosan mozog. Megtanult röviden, lényegre törően gondolkodni és prezentálni – akár néhány percben is képes átadni egy komplex gondolatot.
Mostanra egy új korszak küszöbén áll: újra szeretné értelmezni és építeni korábbi vállalkozási ötleteit, immár sokkal érettebb szemlélettel. A Mandor magazinban is egy saját rovatot épít, ahol a nyelvek és az utazás világát hozza közelebb az olvasókhoz – azokhoz, akik nyitottak a világ felfedezésére.
És talán ez az egész történet lényege is: hogy a világ valóban ott kezdődik, ahol meg merünk szólalni, kérdezni, tanulni és újrakezdeni.




